Bernscherer Tibor: Fürge ujjak
Szerelmes voltam, mint az állat, és szerelmemet megvilágította az utcai lámpa sárgás fénye. Már csak azt kellett kitalálnom, reggel hogy fogok kicsalni apámból pénzt az újságra.
felhocafe
owner
Zubornyák Zoltán: Te voltál
Hosszú évek óta a színház ünnepelt sztárja volt. „Húzónév”, mondta róla a szervezési osztály vezetője, a részeges Dudi.
Kozma Lilla Rita: “Csak egy kicsit fájt, az meg olyan, mintha nem is lett volna semmi sem”
Zsófi elszántan küzd azért, hogy megértse önmagát és az érintéstől való fóbiáját, ezért minden viszolygása ellenére úgy dönt, hogy felkeres egy pszichológust.
H. Bihari Emese: Csupasz csiga
– Ennyi pénzért dolgozni, ennyi idősen! Három egyetemi szakkal… annyira megalázó! – érezte, hogy a sírástól elcsuklik a hangja. – Teljesen hülyének néznek és semmibe vesznek minket.
Derzsy-Ben Ond: Nem megyek már sehova
Később az apja a város kültelki részén tengődött, majd átmeneti szállások következtek, utána – kudarcainak betetőzéseként – hajléktalanszállóra keveredett, végül egy elhagyott pincében vert időleges tanyát.
Ujvári Sándor: Kozmikus keringő
Amíg dolgozol, amíg elfoglalod magad, addig nem gondolkozol haszontalanságokon. Nézd meg, én tökéletesen kiegyensúlyozott vagyok, a keringés kellemesen lefárasztja a testemet és a lelkemet.
Gerber Erika: Kabát a körtefán
A similabdához vattacukor is járt. A ragacsos szálak foltot hagytak a kabáton, még a gallérját is összekentem, amikor apám a nyakába vett (a foltok kezdetben rózsaszínűek voltak, mert a málnásat szerettem).
Rácz Zsuzsa: Kovácsné kivan (részlet)
Ha vízbe veszek, abból nyomozás lesz. Arabul fogják faggatni a lekoszlott, dohányfüstös rendőrőrsön szegény férjemet, mint első számú gyanúsítottat, mert mindig a férj az első számú. Mekkora szerencse, hogy nem tud úszni, így legalább a gyanúsítottak listájáról lekerül!
Birovits Zsuzsanna: Por és hamu
A kezem összekulcsolom a mellemen. Jéghideg. Mint a fal mellettem. A pálinkaszag bekúszik a takaró alá.
Laurinyecz István: Anyaest
A busz, amilyen lendülettel jött, úgy hagyja maga mögött a megállót, és ahogy kifelé tart a faluból, elhajt az uniós pénzből térkövezett piactér, a hulló vakolatú posta, a megfáradt vegyesbolt, és az idő múlását évtizedek óta álló Róna söröző mellett.
Bak Zsófia: Kiegészítő kezelés
Imbolyogva leteszi a vodkásüveget a földre, feljebb tolja a szemüvegét, aztán kiveszi a dobozt a kezemből. Hosszasan tanulmányozza a hátoldalát, motyog valamit magában, majd visszaadja, és azt mondja, hogy ennél sokkal jobb a vodka.
Sári Laura: Ásó, kapa, bíróság
Mélyen hiszek a test, a lélek és az elme kapcsolatában, ha az egyikben zavar támad, az kihat a másikra, így akarva-akaratlanul is felmerült bennem, hogy a fejemben lévő kétségek és a szívemből hiányzó vágy blokkolták a szervezetemet.
Baló Sára: Soha el nem múlik
Meg akartam ütni, azt akartam, hogy folyjon a vére abból az ocsmány szájából, de aztán rájöttem, hogy félig neki van igaza, hiszen elbasztam, én mindent elbasztam, de az asszony az nem, nem tehet az semmiről.
Bankó-Erdősi Viktória: Lift
A feketére porosodott teherautó hátuljára valaki – valószínűleg ujjal – a Dögölj meg! felszólítást firkálta. Igaza is van, gondolta, dögölj meg te is, meg én is jobban tenném.
Zubornyák Zoltán: A tejföl
Bencze Kató elhatározta, hogy ünnepi vacsorát készít, így már reggel kiszaladt a piacra a legkisebb, barna zománcos tejeskannájával, s megkérte Rozboráné Manyikát, hogy merje tele a legjobb tejföllel.
Bernscherer Tibor: Pékmonológ
Baszd meg, majdnem megcsúsztam a lépcsőn! Nyolcezer-kilencszáz gramm. Ezt hétszer, meg az üresjáratok. Apám, ha nekem még egyszer pékségem lesz, egyetlen lépcsőt se fogok elviselni benne!
Derzsi-Ben Ond: Kéklő sziklák alatt
Erős szélben megüti fülét a hullámok csapkodása, viharban pedig pokolbéli, örvénylő hangfolyamként házukig is felhatol a tó bömbölése.
Pengő Edit: A hajsza
A Fosórém hajdani ámokfutása egyetlen épületet kímélt meg a városban: Förtelmes Joe Borozóját.
Péterfy-Novák Éva: Rakott krumpli
Ő szótlan lesz majd, de megértő, mint legjobb apa, férj és barát. Megfogja a kezem, és bátorít, hogy menjek, ne féljek, ő itt lesz, és vigyáz. A házra és a két kicsire, hogy ne szalasszam el, hogy ilyen kevés van az életben, és amúgy is oly rövid.