Még mindig azon kattogok, hogy lehetnék jobb hörcsögszülő. Mintha Mályva még mindig itt lenne. Felmentem egy portálra, és utánanéztem, milyen megoldások vannak még a hörcsögök hűtésére. Hörcsögiglut találtam. Mobilklímát is ajánlottak. De most már mindez hiába. Annyira aggódtam érte a nagy hőség alatt. Lehet, hogy hőgutát kapott? Hogyan tehettem volna még szebbé az életét?
A kis bundája pihe-puha volt. Szerettem simogatni, kézbe venni. Naponta többször megnéztem, mit csinál. Sokat futott a kerekén, vagy csak túrt, ásott. Volt egy kis háza, amelyben kezdettől fogva aludt. Az utóbbi időben azonban egyre többször aludt a házon kívül, biztonságban érezte magát. Összegömbölyödve aludt.
Vettem neki egy szénaszőnyeget. Szétszedte, és épített belőle egy fészket magának.
Öröm volt hallani, amikor megmozdult a kerék. Tudtam, hogy jól érzi magát. Éppen fut. Olyan is volt, hogy túl hangosnak gondoltam.
Nem is olyan rég vettünk neki egy másik kereket, amelyben könnyebben tudott futni. Már láttuk rajta, hogy megöregedett. Ráadásul az előző kereket szétrágta. Ez az új kerék halkabb volt.
Még maradt neki jó pár szem mogyoró és dió. Emlékszem, az volt a kedvence, hogy bevitte a kerékbe, és ott játszott a maggal. Nagyon hangos volt, ahogy a mag végigpörgött a keréken. Most már nincs, ami megpörgesse.
Nem mi nem foglalkoztunk vele eleget, hanem rövid volt az idő, amit velünk töltött.
Megöregedett már. Én mégis reménykedtem, hogy velünk marad télen is. Nem sokáig volt velünk, de hát a hörcsögök élete rövid…
Szép élete volt. Boldog hörcsögként tengette a napjait.
Hirtelen öregedett meg.
A kedvesem szomorkodott. Úgy érezte, nem tudtunk elég időt tölteni vele. Én azért úgy érzem, ennek ellenére is sokat foglalkoztam vele. Nem feledkeztem meg róla. Folyton a fejemben járt, hogyan gondoskodhatnék róla még jobban.
Egyszer csak rájött egy furcsaság, és lepisilte a fából készült dolgait. A saját házát, és a feljárót is. Azokat valószínűleg ki kell majd dobnunk…
Annyira hiányzik a szeretett kis hörcsögünk, Mályva.
Tegnapelőtt ment el. Én pedig azon gondolkodom, mi lehet vele a túlvilágon. Aztán pedig csak arra gondolok: bárcsak hallanám a kereket.
Fotó: Anna, kép forrása: Pexels
