Borbora Lilla: A szilvafa bírája
Korner Veronika Julia: Üresség
Nahát, fél üveggel már meg is ittam volna? Újra töltök, magasról zubog a pohárba a vérszínű, sűrű vörösbor.
Koch Beatrix: Picasso-legenda 2050
Tudta, hogy minden egyes nap közelebb kerül ahhoz a célhoz, amit már egészen kis gyerekként megálmodott, hogy ő lesz az, aki élettel tölti majd meg a bolygókat, és ő lesz a legnagyobb művészetpártoló mecénás.
Borbora Lilla: A szilvafa bírája
A fiatal férfi kezében megáll a toll, és felemeli a tekintetét. Egyenesen a kollégája szemébe néz.
– Ebben a faluban nincs iskola.
Hangácsi Zsuzsanna: Umelkyňa
Zsanett maga sem szívesen gondolkodott ezen, érezte, hogy a férfi nem veszi komolyan őt. Ezt végül is logikusnak találta: a tanár jóval idősebb nála, okosabb, tapasztaltabb tekintélyszemély.
Karig Luca Sára: Zabtejes kortádó
A hála lekötelez, mondják, és milyen igaz lehet. Lekerül a ruha, felkerül az alárendelés. Alárendelő magánrendelő.
Zámbó Tamás: Egy a háromból
– Ecsém, ez akkora, mint a Titanic, no para! Király ez a Balaton, és mi vagyunk a császárai – üvölti magán kívül, és széttárja a karját –, én vagyok a DiCaprio csaja.
Borsós Jolka: Tulipános láda
Ez a három maradt meg – mondogatta magában sokszor az asszony –, most már nagyobbacskák is, a legidősebbik férjhez akarna menni, de senki nem maradt a faluban, aki tetszene neki. Meg aztán nem is kapós, alig tudna vinni valamit hazulról.
Merkószki Csilla: Önző vagy
Ezt egyébként nagyon cselesen csináltad, hogy nem a saját Instádon hirdetted, hanem anyád Facebookján, csak elfelejtetted, hogy anyámmal ismerősök.
Aigner Ditti: Jótét helyébe…
Kellett pár másodperc, mire meg tudott szólalni. Az alsónadrágos, pocakos Roli meredten bámult rá, zihált, szőrös mellkasán ütemesen fel-le mozogtak az aranyláncok.
Árvai M. Tekla: Gedeon, az élő történelem
– Újabban lehet közösen szakdolgozatot írni? – mérte végig őket ajakbiggyesztve. – Ez a mi időnkben…
Simon Kata: A csokor
– Ööö, a tanárnőnek mi is a leánykori neve? – Közönyös lazasággal próbálta álcázni a szégyent, hogy lassan egy éve jár ide, és nem tudja.
Kocsis Bea: Kiút
– Hogy mit csinálok, ahhoz neked már semmi közöd. Te bezzeg a régi vagy! Mindenkivel flörtölsz, akinek nincsenek golyók a két lába között.
Hangácsi Zsuzsanna: Válás
Az utolsó szeretkezésünkre gondolok. Nem vonult el a szobájába este, ahogy akkoriban már szokásává vált. Sőt, az elpakolásnál is segített.
Zsolnai Marietta: A lélek gyilkos ereje
A futár egy kifejezetten nagydarab, mexikói kinézetű férfi volt. Hangos lihegés közepette próbált levegőhöz jutni. A pizza illatát teljesen elnyomta az izzadság szaga. Dylan küzdött, hogy nehogy elhányja magát.
Bán Tamás: Szellemidézés
A mély üreg alján, ahová érkeztem, az érzékek elvesztették jelentőségüket, hatalmas sötétség vett körül, nyomorgató, erőszakos csend.
Birovits Zsuzsanna: Koppanás
a viszki sugárban távozik belőlem
a nyelőcsövemet marja a sav
Nagy Kriszta Léna: Engedd el a kezem
Nem lett hurkás a háta, ha fakanállal ütöttem, mikor valami rosszat csinált. Pont úgy, ahogy tőled tanultam. Csak a háta közepét, hogy a többi játék ne lássa.
Borbola Lilla: Húsz euró, tizenöt frank
– Nézd már a tattert! – röhögtek egy pár pillanatig, de aztán belekapaszkodtak az öreg kezébe, és húzni kezdték. A produkciónak ekkorra már egyre nagyobb közönsége lett, és egyre többen húzták Rolfot.
Finta Csilla: Boldog születésnapot!
Senkinek nem köt, horgol a nagymamája ilyen szép pulóvereket, mellényeket, kardigánokat, sapkákat. Csak azért nevetnek ki, mert irigyek, zárta le a vitát anyám.
Havas Juli: Padam, padam
– Szóval, Violeta, dragǎ – nyilvánvaló, hogy az anyu bosszantására, direkt mondja románul a nevemet. – Szóval, ha azt mondod egy férfira, hogy nem tudod, szeret-e, akkor nem tudsz te semmit. Mert egy igazi nő százszázalékos pontossággal tudja, hogy a férfi szereti, vagy sem.