novella

Hadházi Anita: Megbocsátok neked

Azon a gyomorba vágó estén, a konyhapadlón fekve érezte először, milyen törékeny az élet. Azt túlélte, de ki tudja, mennyi van hátra még ebből az egészből? Akármennyi is, nem köthetik gúzsba az SLA-k, mérőszámok és a huszonnégy órás turnaround.

novella

Nagy Kriszta Léna: Húsvét

Az a sárga ruha van rajtam, amit imádok, de otthon sosem vehetem fel. Sárga, közönséges szín, mondja mindig anyám. Ötévesen nem tudom, mi az, hogy közönséges. Kérdezem a nagyit. Ő jót kacag és azt mondja, anyád néha kicsit ütődött.

novella

Réti Atilla: Hollywoodi történet 1. 

A magas lány, aki imád baszni, így emlegettek mindenütt a férfiak. Az egyetem után az iskolákban és a sportklubokban is, ahol edzősködtem. Az utcákban, ahol laktam. Később a Névtelen Alkoholisták Klubjában. Még később a jógacsoportban.

novella

Havasi Mária: Függők

Úgy folytatták napjaikat, ahogyan négy évvel ezelőtt félbehagyták. Etel a parókián segédkezett, a jogvégzett, állás nélküli János pedig valami csodában bízott. Úgy gondolta, csoda kell ahhoz, hogy az egész világot sújtó gazdasági válság után munkához jusson.

novella

Simon Anna: 42.0

Egy alacsony termetű, festett szőke, ijesztő tetovált szemöldökkel – látszott rajta, hogy Beának hívják –, csapnivaló sorozatszínészként gesztikulált. Istennek ismerős volt ez a Bea, több videójegyeztben feltűnt már, vérprofi kakukk volt. Családok romjai kísérték az útját.

novella

Zeck Julianna: A megfelelő pillanat

Meglátta Tamást az ajtóban, egy hosszúnak tűnő pillanatra feszült csend lett, majd megjelent mögötte a faszija. Másodpercek alatt próbáltuk felmérni a helyzetet. Vajon ki fog megszólalni előbb? Éreztem, hogy van valami a levegőben, itt valami titoknak kell lennie.

novellapályázat 2022

Gergó Judit: Herpesz

Levi-lóvé. Na ja, a trónörökös. Még csak négyéves, de már lakás van a nevén, elektromos kisautóval mennek reggelente oviba, és arany nájki jel van a gyerek fülébe lőve. Az lesz az első, hogy kiszedi, ha sikerül lelépniük. Ha sikerül.

novella

Háló Zita Éva: Vilike

Mélyet szippantok vizslaillatából, memorizálni akarom, hogy fel tudjam idézni majd a későbbiekben is. A vizsla nem büdös, a vizslának vizslaszaga van – szoktuk mondani a gyerekeinkkel. Óvatosan elveszem a holnapra még kijavítandó dolgokat a mellettem lévő íróasztalról és próbálok úgy dolgozni, hogy Vilikémet ne zavarjam az alvásban.

tárca

Kováts Kata: Menni vagy nem menni 

Mindenki hallgat, mi is csak néha szólalunk meg, azt is suttogva. Fejemben érvek cikáznak a befogadás mellett és ellen. Olga – gondolom – a tábori élettel van elfoglalva, mivel hamarosan meg is kérdezi, hogy itt tudok-e maradni Magyarországon, amíg visszajönnek?