Raszkolnyikov
Hétszázharminc lépés
kaputól kapuig
pontosan.
Hunyt szemmel bejárja
lépésről lépésre
az utat.
Ismer minden követ
s hol fekszik keresztbe
egy részeg.
Az úthoz tartozik
mint a városhoz az
enyészet.
(Kikerülni sem kell
csak átlépni rajta.
Álmodik.
Másik világban jár
hol nem csak a vodka
mámorít.)
A balta rejtve jól
a kabát ujjába
élesen.
AZTÁN majd lemossa.
Nem teszi vissza
véresen.
Haiku
Rőt avart kavar
a pajkos őszi szél, mint
szoknya ha lebben
Ősz, Majosháza
Hervad a kert, az álmok kertje,
tűz-húsa foszlik a nyárnak.
Csöppre csöpp hull, hull az idő,
jegenyék menetelnek holtra váltan.
Rőt levelét
Rőt levelét hullatja már a gesztenyefa,
ágai közt a lomha hajnali köd megül.
Hű szeretőt mímelt a nyár s én hittem neki!
Ó, balga szívem! Már rideg fagyokra készülj!
Kép forrása: Pexels