Wolfram Ildikó: Képzelt podcast Ágota nénivel

– Üdvözöljük hallgatóinkat, mai podcastunk témája a tudományos élet és online hírnév kapcsolata, egy kerekasztal beszélgetésen ülünk, és Dr. N. Czinkotay-Parragh Ágotát faggatjuk a nemzetközi tudományos életben elért hallatlan sikereiről a KGZ-YEEE-1853-wed jelzésű, 300082 fényévre található kőzetbolygó, valamint az Amazonas esőerdeiben élő aharangacu törzs hitvilágában ma is létező központi isten figurájának lehetséges összefüggései kapcsán. Bár a felfedezés világszerte óriási érdeklődésnek örvend, itt, Magyarországon alig hallottunk róla, és mindenképp arra kérem, kérlek, hogy konyhanyelven magyarázd el! Ugye, mi már korábban megkértünk, hogy a szakmai nyelvet félretéve, mindenki számára könnyen érthetően kerüljön sor erre a beszélgetésre. Hát, Ágota, vagy kedves doktornő, ugye, szólíthatom így, hogyan készült, készültél erre a mai interjúra?

– Kedves Áron, Milán és Martin, köszönöm a meghívást! Itt ülök talpig meghatódva fiatal férfiak gyűrűjében, hát hol is kezdjem? Lezuhanyoztam, megmostam, megszárítottam a hajam, nagyjából úgy képzeljétek el, mint ahogy a nőgyógyászhoz készülök, de igazából ez hülyeség, mert például olyankor hajat meg fogat is mosok, közben a fogorvoshoz meg a fogselyem után tiszta bugyi jön. Hogy ti is értsétek, körülbelül úgy, mint ti, férfiak az urológushoz, bár én még soha nem találkoztam olyan férfival, aki urológusnál járt volna, nem is értem, miért képzik még őket?! Iszonyúan zavarban vagyok, ezen a tegeződés és magázódás sem segít, nem is értem, az e-mailben olyan simán letegeztetek, amikor meghívtatok, most meg nem. De ez mindegy. Kérdezzetek bátran, igyekszem összeszedni magam!

– Ági néni, kezdjünk talán ott, hogy ma ön a legismertebb magyar… létezik egy TikTok oldal, ahol különböző nemzetiségű emberek igyekeznek kiejteni a nevét, jelenleg 17 millióan követik, és a számuk napról napra nő.

– Ez engem is meglepett, nekem sosem okozott gondot a nevem kiejtése.

– A YouTube csatornáját 32 nyelven feliratozzák, világszerte kísérik figyelemmel, az egyik feltöltése már 50 millió feletti megtekintésnél jár, miközben a statisztikák szerint Magyarországról összesen 223 feliratkozója van. Nem lepődött meg ezen? 

– Nem, nem kifejezetten, tudtam róla.

– Ági néni, milyen az online élet 60 felett?

– Miért, 60 alatt milyen? Mióta az eszemet tudom, dolgozok számítógéppel, én még várakoztam a ceruza végét rágva a betárcsázósra.

– Engedjen meg egy földhözragadt kérdést, mielőtt rátérünk a csillagászatra, ha élhetek ezzel a képzavarral. Ági néni, hogy került kapcsolatba az aharangacu törzzsel?

– Sehogy, életemben nem jártam Bécsnél nyugatabbra, nemhogy az Amazonasnál.

– Ó, ez új, akkor tulajdonképpen, hát hogyan is?

– Mióta a nővérem, Jutka rászabadult a Facebookra, és ész nélkül osztja Az igazi élet 60-on túl kezdődik, A világmindenség örök forrása, Szórád Szabolcs Szex Szomelié és hasonló oldalak baromságait, időről időre ráküldöm valamelyik unokámat, hogy takarítsák már le ezt a sok szemetet, mert rohadtul idegesít, de nem akarom letiltani, mert mégiscsak a nővérem, szeretem is, meg nem akarom megsérteni. Hasonló ez, mint amikor kapsz valami otromba, filléres lakásdekort, amit eldugsz, és igyekszel észben tartani, hogy amikor az ajándékozó vendégségbe jön, akkor főhelyen legyen. Amúgy meg az ágy alatt dekkol, de közben folyamatosan imádkozol, hogy nehogy hívatlanul betoppanjon az az ízléstelen pöcs, mert akkor lebuksz, menthetetlenül. Szóval, Jutka valamiért kötelességének érzi, hogy állatságokat posztoljon nevelő célzattal, a cuki cickánytól a Coelho arcképekre vésett orbitális közhelyeken keresztül a minimum 4 éve meghalt sokgyerekes anyuka AI által generált szívszorító történetéig. Ez engem jobb napokon szórakoztat, de általában azért rohadtul idegesít. Aznap, amikor ez az egész kezdődött, épp jó nap volt, és Dani unokámmal versenyeztünk, ki talál nagyobb baromságot Jutka megosztásai között. Nálam a sok fényévre található kőzetbolygó, Daninál az amazonasi törzs istenkéje volt a befutó, amikor észrevettük, hogy a bolygó, tudjátok, ilyen gömbölyű izé, kék alapon barnás foltokkal, gyakorlatilag egy az egyben úgy néz ki, mint ennek a kimondhatatlan nevű istenségnek a fején lévő gömb mintázata. Na, itt kezdődött. Dani azonnal kreált egy oldalt ezzel a lehetetlen névvel, amiből csak az Ágota az enyém, de az is csak a második keresztnevem, anyai nagynéném után, egyébként mindenki Katiként ismer. A Czinkotay az első férjem neve volt, nyugodjon békében, a Parraghról sejtelmem sincs, honnan jutott Dani eszébe.  

– A tudományos felfedezés akkor is felfedezés, ha véletlenül történik, gondoljon csak a C-vitaminra.

– Gondoltam, gondoltam, bár nem értem, ez most hogy jön ide. Szentgyörgyi kutatta, és úgy fedezte fel, mi ugyan nem kutattunk semmit se. 

– Akkor talán térjünk át az univerzumra… Önnek mint csillagásznak nyilván érdekes volt egy cikk egy exobolygóról, bár minden bizonnyal addigra már találkozott ezzel a felfedezéssel. Mi irányította rá mégis a figyelmét, belejátszott-e az, hogy egy egyébként teljesen más profilú oldalon találta?

– Nézd, én nem vagyok csillagász…

– A YouTube csatornáján…

– Ugyan már, még csak nem is én beszélek rajta, angolul megy az egész, néhány cirill betűre emlékszem oroszból, angolul annyit értek, hogy tenkjú meg bájbáj, németből volt alapfokom, de azt is rég elfelejtettem.

– Akkor tulajdonképpen milyen doktor is ön, Ági néni?

– Semmilyen. Rajzot és matekot tanítottam felsősöknek, amit aztán nyugdíj mellett is folytattam.

– Dehát a doktor a neve előtt?

– A Dr. N. a drága nagyi rövidítése, szintén Dani agymenése, egyem meg.

– Szóval a nemzetközi hírnév. Ha jól értem, az egész egy TikTok bejegyzéssel kezdődött?

– Igen, Dani tette fel, de ez csak egy volt a sok között, nem is számított rá, hogy valakit érdekel. Az egyetlen angol nyelvű, én csak annyira szerepeltem rajta, hogy ültem okosan a számítógépem előtt, és komoly arccal nyomkodtam a gombokat. Dani összeizélte a két képet, és írt hozzá valami bődületes baromságot az összefüggéseikről, az egyik nigériai évfolyamtársa síri hangon felolvasta, feltöltötték, el is felejtettük. Pár hónap múlva Dani szólt, hogy megint csinál valamit, amihez kellenék, mert kiderült, hogy az istenke szobor valódi volt, valami tudósnak feldobta a hírfolyam pont a mi videónkat, aki attól rájött valamire, fene se érti, hogy egy tanult ember miért néz ilyesmit. Mondom, véletlen, ez a vaktyúk minősített esete. Dani betolta a bolondvonatot, azóta is zakatol. Jönnek a hírek az Amazonastól, hogy ez egy olyan törzs, ahová nem is lehet elmenni, mert ilyen védettek, de az antropológusok megvesztek teljesen, a csillagászok is, a Hubble meg a James Webb egyfolytában a bolygóra irányítva, mintha már holnap az egész emberiség útra kelne. Azóta rendszeresen ülök a gépnél, okosan nézek, nyomom a gombokat, Dani videóz, kezeli az e-maileket, hozzászólásokat, kasszát, mindent. 

– Mit szólnak a tanítványai? Milyen tervei vannak Ági, izé, Kati néninek a jövőre?

– Már nem tanítok. Dani befizetett egy hajókörútra nyárra az Adrián, Jutkát is viszem, egyszer, még ‘86-ban, megboldogult férjemmel voltunk a selcei kempingben, azóta vágyom vissza. Múlt hónapban beléptem az Őszikék döngicsélnek népdalkörbe, ez ilyen helyi klub, régi ének-zenetanár kollégám, Árpád a karmester, nemrég özvegyült meg az a drága ember.

– Nem fog ártani a hírnevének, ha kiderül, hogy ez az egész egy blöff volt?

– Miért ártana? A rendes nevemet sem tudtátok. Nem ti mondtátok, hogy Magyarországon alig pár százan ismernek? Kit érdekelnek ezek az emberek? Engem biztosan nem, Dani meg úgyis letiltja a fanyalgókat, bár azt is mondja, sokat nevet rajtuk, különösen a helyesírásuk szórakoztatja őt.

– Hát nagyon köszönjük, Kati néni, hogy eljött, további sok sikert kívánunk. Holnap DJ Motschok a vendégünk, aki a metált a diszkóval vegyítve alakította stílusát, ha érdekelnek podcastjaink, iratkozzatok fel, sziasztok.

(Fotó: Matt Botsford kép forrása: Unsplash)