Szélcsend
Petyhüdten lóg
az összes vitorla.
Útrakészen,
de hiába kibontva
valami változásra vár.
Ragyogó tükör a tenger,
végtelen és kopár.
Ennyi jut,
ha minden
elakad:
naponta
csökkenő
fejadag.
Bölcsen tartózkodunk
a süket dumától,
mindenki mindenki
konkurense mától.
Kell az erő majd,
ha bárkánk útra kél.
De kit eszünk meg addig,
ha nem támad föl a szél?
(2018)
Egyensúly
nem kíván és
nem is kedvel
közömbösen
hív a tenger
pont a neked
való méret
ott morajlik
benn az élet
derű bánat
két szakajtó
reccsen a rád
rúgott ajtó
asszonyod volt
dolgod házad
elég ennyi
magyarázat
a prognózis
olykor téved
tovább kering
benn a véred
nem jön érted
megnézheted
kivár kissé
a végzeted
majd elköszönsz
holnap este
beleférsz egy
esemesbe
ne hagyd le az
ékezetet
vegyél addig
lélekzetet
(2020)
Szindbád hazaér
a horizont
nem került közelebb
a görbületen túli
ismeretlen
akár be is vonhatom
rongyolódott vásznamat
szárazdokkra vár
a korhatag palánk
bárhová is érkezem
ott lesz az otthonom
szél se fúj
béke van
nyugalmam elborít
mint esővel
viselős ég
újra vonz
az ismerősség
(2019)
Fotó: Lum3n, kép forrása: Pexels