Bodor László: Ügyes vagy, kislány!
Szóval elárulom neked, csak egy fürdőköpeny van rajtam, alatta semmi. És azt is elárulom, kicsit felizgatott a kis reggeli játszadozásod.
a Péterfy Akadémia online irodalmi folyóirata
Szóval elárulom neked, csak egy fürdőköpeny van rajtam, alatta semmi. És azt is elárulom, kicsit felizgatott a kis reggeli játszadozásod.
Az olyan hideg téli napokon, mint ez a februári volt, eszébe jutott, hogy a kávésdobozban lévő ötezer forintból már be lehetne fűteni, vagy ehetne egy rendeset, többször is bemehetne belőle a Mekibe, de aztán összeszorította a száját és arra gondolt, ha nagy lesz, majd annyit eszik, amennyi belefér.
Megpróbáltam elképzelni az életemet egy teljesen más világban. Egy olyan világban, amit csak történelemkönyvből tanultam. Nem vagyok felkészülve arra, hogy megszólaljon a sziréna és menni kelljen, hátrahagyva mindent. De hát ki van erre felkészülve?
A szandimat a bolhapiacon vettem. Itt, Berlin szívében, van egy remek kis bolhapiac, az egyik eldugott kis utcában, nekem is úgy mutatták meg. Ne olyanra gondolj, mint otthon annak idején a lengyel piac, vagy most a kínai nagykerek.
Megálltak az erkélyen. Az utca mozdulatlanul szürke volt, csak a szél kavart néhány száraz falevelet a tankok között.
Kondul a harang, itt a tizenkét óra. Géza számára ez az ítélet, nem lesz tepertő, nem lesz karácsony.