Nem biztos, hogy a világ legunalmasabb dolga vidéken rendőrnek lenni, de közel áll hozzá. Legalábbis a fiatal zászlós a járőrautóban meg volt győződve arról, hogy az. Bolti lopások, kocsmai összezörrenéseket, amiket nagy jóindulattal lehetett verekedésnek nevezni, „bográcsozás”, vagyis sebességmérés, néhány bírság kiosztása, és nagyjából ennyiből állt az élet. Nem a Harmadik Műszak egyik epizódja, az biztos.
Éppen a kapuvári főtéren ebédeltek egy-egy gyrost a járőrtársával, Feri bácsival, akiről senki se tudta pontosan, miért nem nyugdíjas már, amikor megzörrent a rádió. Értesítést kaptak, hogy a város végén a benzinkútnál cirkuszt csap valaki, és nem hajlandó rendezni a számláját, pedig teletankolta a kocsiját. Már indította volna az autót, de az öreg nyugalomra intette, hiszen minek sietni, a benzinkút megvár, a kutas úgyis ott tartja a jómadarat, elvégre, az ő pénze.
Mire szép lassan odaértek a sárga-piros konténerépülethez, az egyik dolgozó nagy lendülettel integetett nekik, miközben a másik kezével mutatta az embert, aki nem volt hajlandó fizetni. Felvették a sapkát, kiszálltak az autóból, határozottan odasétáltak az illetőhöz, és köszöntek, ahogy egy rendőr mindig.
– Jó napot kívánok! Mi a probléma?
– Diese Rechnung is unmöglich, ist zu viel Geld – makogott az ember, de Feri bácsi rögtön félbe is szakította.
– Jesszusom, ez külföldi, ezt miért nem mondták a bejelentésnél? – kérdezte a kutasok felé fordulva. Azok megvonták a vállukat, mintha semmi közük nem lenne ehhez, de Feri bácsi nem hagyta magát.
– Hát, maguk szerint nekünk nincs jobb dolgunk? Hogy itt minden rendőr perfektül beszél kínaiul? – Itt már nem bírta tovább a fiatalabb rendőr, és közbevágott.
– Feri, csak németül beszél. Illetve osztrákul, mert bivalyerős az akcentusa. Majd én beszélek vele.
– Ettől függetlenül egy ilyen apróság miatt iderángatnak minket, azért ez mégiscsak több a soknál! Hát oldják meg, nem igaz, hogy egy osztráknak nincs pénze egy tank benzinre.
– Megbeszélem velük is, te addig figyelj erre az olajkirályra!
Feri bácsi visszafordult, amíg a társa a kúton dolgozókkal egyeztetett, és gyanakodva méregette az osztrákot, aki egyre kásásabb hangon beszélt magában, és a mozgása is kevésbé tűnt koordináltnak.
– Te, kölyök! Hiszen ez tökrészeg!
– Ebben lehet valami, várj, megkérdezem tőle. Fogyasztott az elmúlt tizenkét órában alkoholt, uram? – tette fel a kérdést, de ahogy az ember felé fordulva beszélni kezdett, már rögtön rájött annak feleslegességére. Rettenetes sör- és cigarettaszag áradt belőle.
– Én? Soha! Már tegnap sem! – tiltakozott a férfi.
– Megtenné, hogy megfújja az alkoholszondát, kérem?
Ahogy átnyújtotta az eszközt, a másik gyanakvóan nézegette, de inkább megfújta. Meg se kellett várni a húsz másodpercet, a szonda azonnal fütyülni kezdett.
– Uram, megtenné, hogy megmutatja a jogosítványát? – kérdezte az ittas egyént.
– Máris! – felelte, és tapogatni kezdte a zsebeit. Nagyjából fél percig ment így, mire a rendőr megunta, és megkérdezte.
– Uram, van magánál érvényes vezetői engedély?
– Persze, csak azt hiszem, az autóban hagytam.
– Talán akkor menjünk a gépjárműhöz – javasolta.
– Azt inkább ne. Higgyék el nekem, hogy ott van – tárta szét a részeg a karját, és bizonytalan lépésekkel hátrálni kezdett.
– Na jó, Feri, állítsd meg! – szólt a társához, majd folytatta. – Maga pedig forduljon meg, és tegye hátra a kezét!
Azzal elővette a bilincset, és határozottan, de egyáltalán nem erőszakosan segített a másiknak megfordulni, majd pár másodperc alatt rátette a bilincset. Közrefogták ketten, és elkísérték az autójához, ahol arccal a motorháztetőre fektette, majd megkérte Feri bácsit, hogy vegye át. Körbejárta az autót, ahol feltűnt neki, hogy négy nagy szemeteszsák van a csomagtartóban.
– Mi van a zsákokban?
– Krumpli!
– Nem bánja, ha megnézem, ugye?
– Nem! Nem nézheti meg engedély nélkül!
– Ez nem Amerika, uram, itt még gyanú se kell ahhoz, hogy kinyissak egy csomagtartót.
Így hát felnyitotta a csomagtartót, amiben krumpli egy darab sem volt, ellenben mind a négy zsák csordultig volt marihuánával. Összesen tizennégy kiló. Rádión jelezte a kapitányságnak, ahonnan kiérkeztek a helyszínelők és a bizonyíték rögzítők, felvették az adatokat, és további teszteket végeztek, egyéb kábítószerek fogyasztását vizsgálva. A férfi néhányra pozitív is lett.
A városban ekkora mennyiségű narkotikumot még egyszer se foglaltak le, és nagyon valószínű, hogy egy darabig még nem is fognak. A fiatal rendőrt az elégedettség érzése járta át, és a boldog vágyakozás is. Elvégre, másnap szerda, és szerdánként rántott sajt az ebéd.
(Fotó: Kindel Media, kép forrása: Pexels)