Festményből grafikát fabrikált a tél.
Most minden fekete-fehér.
A ledér, kis őszi virágot
bilincsbe zárja most a dér.
Vigyázban állnak, lám, a fák is,
faggyal fegyelmez, zord, kemény.
Kémények füstölögnek, de nem enged,
mert ő az úr most. Ő ítél.
Parancsuralom van. Jeges és zsarnok.
S a barmok közt sincs renegát –,
a fák csúcsán szép zúzmarával
megkoronáztatja hát magát.
De semmi baj. Őt, az erőset
elűzi majd a hős tavasz.
Elég egy gyönge kis fuvallat,
egy kezdő, kósza, enyhe szél,
– sok vándor madár is hazatér –
rogyadozni kezd koronája,
s elkullog vert urunk, a tél.
Fotó: Eduard-Cristian Gherghel, kép forrása: Pexels