Category: novella

novella

Csajkovszky Krisztina: Klipsz

– Az a csomó nagyobb lett. Ki fogom metszeni. De még nem tudom, hogy ezzel megmenthetjük-e a mellét. De semmi baj, a kollégám nagyon szép plasztikákat készít. Csak legyen tünetmentes. Öt évig. Aztán jöhetnek az új cicik! – és bátorítólag megfogja Irén kezét. Irén lenéz az őt érintő kézre. Metszeni? Öt év? Új cici? Mintha nem is róla lenne szó, annyira távoli.

novella

Cseh-Szombathy Dániel: Hétköznap a benzinkúton

– Na jó, Feri, állítsd meg! – szólt a társához, majd folytatta. – Maga pedig forduljon meg, és tegye hátra a kezét! 

Azzal elővette a bilincset, és határozottan, de egyáltalán nem erőszakosan segített a másiknak megfordulni, majd pár másodperc alatt rátette a bilincset. Közrefogták ketten, és elkísérték az autójához, ahol arccal a motorháztetőre fektette, majd megkérte Feri bácsit, hogy vegye át. Körbejárta az autót, ahol feltűnt neki, hogy négy nagy szemeteszsák van a csomagtartóban.

novella

Darvas Orsi: Kontakt

Az orvos levette a kesztyűt, leült az asztalához, és darálni kezdte a műtét előtti további teendőit. Csilla közben végig arra gondolt, hogy mennyire unalmas lehet ezt a dumát akár naponta többször is lenyomni. Azonban a végén már érzett némi feszültséget a gyomrában; rutinbeavatkozás ide vagy oda, kicsit be volt tojva. 

novella

László Krisztina: Álmomban

Már újra a takaróm alatt feszengek, amikor a felkelő nap fénye elkezdi halványan bevilágítani a szobát. Valaki halkan kopogtat az ajtón, magas, vékony női sziluett lép be rajta, az ágyamhoz közelít, felismerem benne Annát, a ház mindenesét. Két hatalmas kosarat cipel a hóna alatt, benne a hideg borogatáshoz szükséges kellékek. Vizes lepedők, forró iszapos pakolás, dunyha, takarók. Ma van a priznic napja, jut eszembe.