Kupcsik Adrián: A Szabadban
Szerette az életet úgy általában, de egyszerűen nem akart többé olyan programnak a függvénye lenni, aminek emberek alkotta társadalom a forráskódja.
Month: June 2024
Kónya Eszter: Mindent vagy semmit!
Legyen ötven vagy semmit! – semmi lett, és Gianluca már dobta is az asztalra a barna ötvenest.
Zsolnai Marietta: Ámokfutás a megnyugvásba
– A programozott császárt pontosan egy héttel szokták előbbre hozni. Miért nem holnapra hívták be?
– Mert keddenként nem műtenek. Legalábbis ezt mondták az utolsó konzultációnál.
Szabó Sára: Jégeső, szivárvány
Eltaszítottuk egymást, de csak hogy a madridi forróság újra összeolvasszon bennünket. Egyként éltük át az összetartozás boldogságát, a hidegen kongó kórházi folyosók rettenetét.
Zámbó Tamás: Sztrájk
Úgy egy év óta egyre sűrűbben eltéved az épületben. Az elején nem volt ez nyilvánvaló, mert ha megállította valaki, úgy reagált, mintha csak egy kis séta vagy beszélgetés kedvéért járna arra éppen.
Váradi Szabó Zsuzsa: A reggeli buddha
Imádom a reggeli fényeket, ahogy a narancsos függönyön átsüt a nap, a festett szörfdeszka pont velem szemben lóg a falon, a színek rajta élénkek, a vonalak szépek, mellettem egy agglegény virág épp ropogós zöld, hosszú hajtást hoz, mint a paszuly a mesében, nyúlik az égig, csak ezekre koncentrálok.
Birovits Zsuzsanna: Összekulcsolt kezek
Mezítláb volt. Apró, elhintett vérmagok az ódon, nyikorgó hajópadlón. Mint a könyvben az egyik szereplőé.
Havas Csilla: Őrangyal
Kinyitja a szemét és egy ismeretlen arcot lát. Egy másik orvos. Maszk van rajta is.
Mái Attila: Öt nap
Álmomban menekültem, ébren hallucináltam. Az orvosok hamar levettek a nyugtatókról, elvesztettem a valóságérzetem.
Kelemen Ágnes: Rómában elveszve
Lépten nyomon ellentmondásba keveredek önmagammal, és hogy oldjam az így keletkező belső feszültséget, leülök egy újabb kávéra, rendelek még egy proseccót, vagy kipróbálok valami tésztából készült újdonságot.
Máté Zsani: Máshol
Beszámoltam a szülőknek is a tapasztaltakról, és javasoltam nekik, hogy keressenek fel egy szakembert. Mereven elzárkóztak minden együttműködéstől.
Bankó-Erdősi Viktória: Bella
A nő madárfészek haja ápolatlanságot sugallt, félhosszú tavaszi kabátjából felfeslett cérnaszálak garmadája lógott a padló és a csuklója felé.
Péterfy Gergely: Nagy Ervin – A király, a gróf és a tanár
Én voltam az elsőszülött fia. Kiskrampusz, így hívott egész életemben.
Orbán Erika: Sebességváltás
Leemelte lábát a gázpedálról, az autó lassított, a férfin látta a megkönnyebbülést, ám abban a pillanatban apja hangját hallotta: Ne állj meg, kislányom, senkinek, aki így próbál meg eljutni egyik helyről a másikra! Ki tudja, kit sodort az út szélére az élet?
Mármarosi András: Yozakura ünnep
– Mert nincs nagyobb szeretet annál, mint amikor valaki az életét adja másokért.