novella

Fehér Kata: Juli

Olyanok voltak, mintha Klimt A nő három életkora című festményéről érkeztek volna. Három egymásba fonódó, egymásból következő figura, akik olyan zárt egységet alkottak, hogy számomra lehetetlennek tűnt közös metszetben találkozni velük.

novella

Fehér Mónika: Dolce vita

Korábban azt képzelte, hogy ha még egyszer valaha összefut Kornéllal, akkor dögös lesz, ellenállhatatlan, elérhetetlen jéghercegnő, hogy a pasi még csak véletlenül se lássa jelét a benne tomboló fájdalomnak.

trauma/írás

Csákvári Lili: Kötelek

R.-nek már péntek éjjel elmondom, ugye nem lehetséges, hogy terhes vagyok, mert nem jön meg egy hete, és ilyen még sosem volt. Nem élvezett el, főleg nem belém, hisz nem is volt rendes erekciója. Kint állunk a szórakozóhely udvarán.

trauma/írás

Groszman Anna: Évnyitó

– Jó, a répa megpucolva, zeller felvágva, leves fő. Persze gyorsabban ment volna, ha segítene valaki, de ezt is egyedül kell csinálnom. Megzabálni bezzeg nem egyedül fogom! Hallod, te részeg disznó, rólad beszélek! De hogy is hallanád, amikor egész nap fel sem emeled a valagad a tévé elől. Mindent én csinálok, és ha nem ízlik, még a verést is én kapom.

A hónap szerkesztői novella

Pompéry Judit:Villamoson

Mohammad állást változtatott. A szír barátok tippje alapján csomagfutár az AMAZON váltakozó alvállalkozóinál, ahol teljes munkaidőben hivatalosan bejelentették. Elvállalt emellé egy szintén bejelentett másodállást árucsomagolóként az AMAZON-nál havi 450 euróért: végre nem szorul állami támogatásra és adózott jövedelme a hatóságok szemében is elegendő egy család fenntartásához.

trauma/írás

Angyalházi Vera: Kulcscsomó

Az ötvenes éveiben járó sebész a szomszédunk volt. A harmadik emeleten lakott mellettünk néhány ajtónyira a feleségével Borika nénivel már hosszú évek óta. Mindig őt kerestük meg, ha valamilyen kissebb sérülésünk volt tesómmal gyerekkorunkban.

trauma/írás

Török Bori: Még mindig nem a vége

Nagyon szerettem volna meghalni, hogy reggel ne kelljen felébredni és rájönni, hogy ez az egész tényleg megtörtént, de a halál, csak úgy, mint az álom, távol maradt, így nem lett volna miből felébredni. Helyette megállíthatatlan folyamként ömlöttek a könnyeim még akkor is, mikor te már rég aludtál, és még akkor is, mikor reggel fél hétkor megszólalt az ébresztőd, felkeltél, kimentél megmosdani és reggelizni.

novella

Bankó-Erdősi Viktória: Kasmír

A fürdőszobába megy, a mosdó mögötti széles, magas tükörben nézi önmagát, tükör-tekintetébe fúrja a valódit, kibújik a köntösből, lassan, úgy, hogy le sem veszi közben a szemét a szeméről. Feri ujjnyomai Orsi bőrén szürkék.