novella

Hetényi Csaba: Egy üveg whisky

A saját gyerekkori emlékei ugrottak be, amikor a városszéli cigánygyerekek elverték, ahogy edzésről ment haza. Aztán mikor pár héttel később a haverjaival összeállva visszaadták a verést. Mikor két éve Borsodban autóztak még a feleségével és a lányával, önkéntelenül is felhúzta a kocsi ablakait. Azon is elkalandozott, hogy vajon a lányának mi lett volna a sorsa, ha a vér szerinti családjában marad. Bár nem hitt istenben, de azt mindig is valamiféle gondviselésnek tekintette, hogy a gyönyörű és okos kislányt, aki egyébként szintén cigány származású volt, nekik rendelte a sors.

novella

London Katalin: Kovácsné sarkon fordul

A téglalap alakú fényképekre tagolt lap magába foglalta az összes nyarat, amit piros teraszos háromemeletes SZOT üdülőkben töltöttek, nyurga siheder nyárfák árnyékában vagy vízparton kockás pokrócon hasalva, a látképen kék víz és az égbolt határán vitorlás hajók.

novella

Papp József: Tábori posta száma 217/68

Erdélytől Sztorozsevoje-ig akárhányszor kinézett az őket szállító vasúti vagon ablakán, úgy érezte, a pokol egyre mélyebb bugyrai felé haladnak. A házak többsége romokban állt, utak mellé döntött vagy vonszolt autóroncsok, kilőtt harckocsik mellett haladtak el.

novella

Hetényi Csaba: Apák karácsonya

Bátyáim szerint alapos műgonddal választotta ki a fenyőt, megvette a halászlevelet, elkészítette a kocsonyát – ezekből mi, fiúk, sosem ettünk –, megírta a képeslapokat és anyával forintra pontosan kiszámolva egyforma értékű ajándékot tettek nekünk a fa alá.

novella

Kaiser Vivien: A rozmár bejglije

Megérinti a szája feletti apró sebhelyet. Azt a tizennegyedik karácsonyán szerezte. Akkor tanulta meg, mikor kell távol maradnia az apjától: akkor, mikor a tokája izzadni kezdett, a mélyen ülő szemek vörösbe fordultak, a hatalmas bajusz pedig bizonytalanul megremegett.

novella

Salánki Anikó: Dísz a karácsonyfára

Talán nem is tűnne olyan ijesztően magányosnak, de már hetekkel hamarabb csak azt harsogja az összes reklám, hogy vegyen mindenki ajándékot, mert jön a család, meg mindenféle extra finomságot kell főzni-sütni az unokáknak. – Ha lenne kinek! – sóhajtott fel ilyenkor.

novella

Nagy Annamária: Anyámnak

Rendeltük Ámerikából a milliós gyógyszereket, tömtük bele a gyógyteát, hozattuk a varázsgombát, sőt, még látót is hívtunk hozzá, aki lehúzatta velünk a redőnyöket és sámáni üvöltéssel űzte ki belőle a rákot.

novella

Németh-Nagy Nóra: Várakozás

Öregek vagyunk mi már a meglepetéshez, fiam! – mordult fel az apja, és bekapott egy szelet kolbászt. 90 éves is elmúlt már, és kicsattant az egészségtől, annak ellenére, hogy hentesinas kora óta minden reggelt kolbásszal indított.